Szombaton korán reggel indultunk Zánkára három másik iskola diákjaival együtt. Megérkezésünkkor a Rákóczi Szövetség tagjai fogadtak, akik nagyon kedvesek voltak. Amikor megkaptuk a szobánkat, nagyon megijedtünk, mert tíz ágy volt benne. De hétvégére az ijedtség elmúlt, a lányokkal nagyon jól összebarátkoztunk és mondhatom, hogy egy összeszokott közösség lettünk, a Miss Bikinik. A programok nagyon gazdagok voltak. A Balatonban is fürödtünk, amikor éppen nem volt rossz idő. A hét közepén megnéztük a Tihanyi Apátságot, ahonnan a Balatonra nagyon szép kilátás nyílt. A nappali program leggyakrabban a fürdés volt, de volt kalandpark, vetélkedő, hajókirándulás és még sok minden más. Az esti programban a táncház és a diszkó szerepelt, de amikor éppen nem volt, mi a Szörnyeteg Lajos házban csináltunk magunknak programot, Geri harmonikázott a többiek énekeltek meg táncoltak.

     Röviden és velősen ez volna az az egy hét, amit Zánkán töltöttünk. Ha többet szeretnétek tudni, akkor kérdezzétek a Miss Bikiniket vagy az Erzsébet táborosokat. Én azt hiszem, hogy ez az egy hét élményekkel volt teli, nagyon sok új barátot szereztünk, és akivel eddig beszéltem, azok mind azt mondták, hogy vissza szeretnének menni Zánkára. Én is azt mondom, hogy visszamegyek, mert nagyon jó volt, szóval bátran merem másoknak is ajánlani ezt a tábort!!!

Ez volt a tábordalunk refrénje, énekeld te is velünk:

Gyere elférünk, gyere elkérünk!

S lesz egy szép közös emlékünk,

Ha a víz, ha a part, ha a Nap is kitart,

S nem kapunk ki egy nagyobb vihart.

Gyere elvégül, ami itt készül,

Azt elviheted majd emlékül,

Az a víz, az a part, az a Nap is a tiéd,

Az ég meg folyton kék...